Elektromos autó töltő típusok és fajták listája
Elektromos autó töltő típusok és fajták
Az elektromos autók (angol rövidítéssel: EV – Electric Vehicle) két nagy csoportra oszthatók: tisztán elektromos (BEV – Battery Electric Vehicle) és plug-in-hybrid (PHEV – Plug-inHybrid Electric Vehicle) járművekre.
A tisztán elektromos járműveket kizárólag villanymotor hajtja, amelynek energiaellátását az autó akkumulátor telepe biztosítja. Hatótávolságukat az határozza meg, hogy az akkumulátor meddig (milyen hosszú távon) tudja elektromos energiával ellátni a motort. Amikor az akkumulátor lemerül, akkor fel kell tölteni, egyébként a jármű nem tud tovább haladni.
A plug-in-hybrid járműveket kétféle erőforrás tudja hajtani – elektromos motor és/vagy belsőégésű motor. Ezek az autók általában kisebb kapacitású akkumulátorteleppel vannak felszerelve, amely 20…50km távolság megtételéhez elegendő elektromos energiát tud tárolni. Amíg ez az energia kitart, addig a jármű ugyanúgy működik, mint egy tisztán elektromos autó. Ha azonban az akkumulátor lemerült, akkor a hajtást átveszi a belsőégésű motor, amely már benzint, vagy gázolajat fogyaszt a gépkocsi üzemanyag tartályából.
A korszerű elektromos járművekben ma már szinte kizárólag Lítium alapú akkumulátorokat használnak, amelyek több ezer töltési ciklust elviselnek és nem lép fel az ú.n. „memória effektus”, azaz bármilyen töltöttségi szintről bármilyen töltöttségig tölthetők.
Az elektromos autók akkumulátorát rendszeresen fel kell tölteni, hiszen ez biztosítja a jármű energiaellátását. Ezek azonban nagy – általában több tíz kilowattóra – kapacitású akkumulátorok, amelyek sok energiát tárolnak. Ezt az energiát az elektromos hálózatból a töltőkábelen keresztül kell az akkumulátorokba vezetni. Ez időt vesz igénybe. Ez az idő pedig attól függ, hogy egységnyi idő alatt mennyi villamos energiát tudunk az akkumulátorba tölteni – mennyi áramot tud az elektromos hálózat biztosítani és – ez nagyon fontos! – mennyit képes a jármű elektromos rendszere fogadni.
A folyamat hasonló ahhoz, ahogyan egy üveget töltünk meg vízzel. A csapból csak csöpögő vízzel sokkal lassabban fog megtelni, mint ha egy nagy átmérőjű csővezetéken, nagy nyomással engedjük a vizet az üvegbe.
Ha a fenti példánál maradunk, akkor az sem mindegy, hogy az üveg szája mekkora. Hiába lennénk képesek percenként 10 liter vizet beleönteni, ha az üvegen csak akkora a nyílás, hogy azon percenként 5 liter tud átfolyni. Ezért nagyon fontos adat, hogy az elektromos autók fedélzeti töltője maximum mekkora töltőáram használatát teszi lehetővé. Hiába van ugyanis olyan nagyteljesítményű töltőnk, ami akár 22kW töltési energia leadására képes, ha az autó saját töltője csak 6kW teljesítményű. Az optimális megoldás, ha az autónak a hálózati energiát biztosító töltőpont és a jármű saját fedélzeti töltője hasonló teljesítményűek.
Itt egy nagyon gyakori, téves nézetet el kell oszlatni. Az elektromos járművek töltői ugyanis nem azok a töltőpontok, amelyeket a töltőkábellel csatlakoztatunk az autóhoz. Maga a töltőberendezés az elektromos autóban van. Ezt hívják fedélzeti töltőnek, vagy töltésvezérlőnek. A fedélzeti töltő egy meglehetősen bonyolult és drága elektronikus rendszer, amely fogadja és az akkumulátor töltéséhez megfelelően átalakítja azt az elektromos áramot, amit a töltőpontok biztosítanak. Az autó fedélzeti töltőjét általában nem lehet utólag nagyobb teljesítményűre cserélni. Ezért is fontos, hogy már a jármű megvásárlásakor tisztában legyünk azzal, hogy ez a szerkezet milyen nagymértékben befolyásolja a töltés gyorsaságát és ezáltal a jármű használati értékét.
A töltéshez használt töltőpontok (amelyeket a töltőkábellel csatlakoztatunk a gépkocsihoz) tulajdonképpen egyfajta „intelligens kábel”-nek nevezhetők. Angol elnevezésük EVSE – Electric Vehicle Supply Equipment – azaz Elektromos Járműveket Kiszolgáló Berendezés. Elsődleges feladatuk, hogy garantálják a töltés biztonságát. Mivel töltéskor életveszélyesen nagy áramok folynak a hálózatból az autó akkumulátoraiba, ez a legfontosabb szempont. A töltőpontok vezérlői (amelyek maguk is kis mikroszámítógépek) egy meghatározott protokoll szerint, egy külön vezetéken, az ú.n. „Control Pilot” jel segítségével kommunikálnak a jármű fedélzeti töltőjével. „Megbeszélik”, hogy mekkora energia fogadására képes az autó és az elektromos hálózat mekkora töltőáramot tud biztosítani a töltéshez. Ellenőrzik, hogy a töltőkábel mekkora áramot tud biztonságosan vezetni, hogy a védőföldelés csatlakoztatva van-e a járműhöz és még több további, a biztonság szempontjából fontos paramétert. Csak akkor kapcsolják a jármű töltőjére a hálózati feszültséget (és az autó töltője is csak akkor fogadja azt), ha mindent rendben találnak.
A Mode 2 töltők legjobb példái az elektromos járművekhez gyári tartozékként adott töltőkészülékek. Ezek egyik végén egy villásdugó van, amit a konnektorba kell dugni. (Figyelem! Csak védőföldeléssel rendelkező konnektort használjon és soha ne csatlakoztassa a töltőt hosszabbítón, vagy elosztón keresztül a hálózathoz!) A kábelre van építve egy kis doboz is, ami a vezérlő elektronikát rejti. Ezen LED-ek, vagy egy kis kijelző mutatja a töltési folyamat pillanatnyi állapotát. A kábel másik végén egy nagyméretű, speciális csatlakozó van, amivel a töltőt a jármű töltőbemenetére lehet kapcsolni. (Ezekről a speciális csatlakozókról később még szó lesz.) Biztonsági okokból tilos bármilyen átalakítót, vagy toldalékot használni a töltőkábelhez, azt közvetlenül az autó töltőbemenetére szabad csak csatlakoztatni! (Az elektromos autók töltése biztonságos, de csak akkor, ha minden biztonsági előírást betart a saját, családja és autója biztonsága érdekében!)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.