5 Márai könyv az októberi Nincs időm olvasni kihívásra
Szabados Ágnes az RTL Klub Híradójának műsorvezetője tavalyelőtt elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amelynek során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a húszezer fős közösség közösen dolgoz fel. Az október Márai Sándorról fog szólni. A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most az Eszter hagyatéka lesz. A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt olyan Márai-könyvet, amit nem érdemes kihagyni.
Hallgatni akartam
A Hallgatni akartam igazi irodalmi szenzáció volt pár évvel ezelőtt, amikor rábukkantak. Sokáig csak sejteni lehetett, hogy Márai megírta az Egy polgár vallomásainak harmadik részét, mert bár említette a naplójában, a kézirattal senki nem találkozott. Végül a hagyatékban találták meg a rejtőzködő esszéregényt, amelynek a kiadó a Hallgatni akartam címet adta, és amely Márai első emigrációban írt, befejezett műve volt. A könyv a történelem egyik drámai fejezetével kezdődik, Ausztria 1938-as hitleri megszállássával. Márai megírta, hogy milyen események követték az Anschlusst, hogyan veszett el a klasszikus Európa, és mi történt a polgári műveltséggel az azt követő időszakban. Márai-rajongóknak érdemes megnézni a színházban is, amelyben Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában lehet meghallgatni az író gondolatait.
A gyertyák csonkig égnek
Hogy mit jelent az öregedés, azt Márai fogalmazta meg talán a legpontosabban a magyar irodalomban: „Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod, hogy a pohár semmi más, csak pohár.” A gyertyák csonkig égnek egy éjszaka történetét meséli el, amely során két egykori barátot és élettörténetüket ismerjük meg. A könyv két részből áll, az egyikben a múltat, a Monarchia idejét és a fiatalok éppen kialakuló barátságát látjuk, a második rész pedig kettejük beszélgetése, amely negyven év történetéről és egy letűnt kor letűnt embertípusának eszményeiről szól. A központi téma ebben a beszélgetésben a hűség és a barátság: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, és örökre tönkretette az életét.
Válás Budán
A szerelem, az öregedés és a kapuzárási pánikkal járó mellékhatások jellennek meg Márai egy másik remekművében, amely azt a kérdést teszi fel, hogy mi tart össze két embert és mi történik, ha szétcsúszik egy házasság. A regényben két férfit ismerünk meg: az egyikük Kőmíves Kristóf bíró, aki válóperes ügyekkel foglalkozik és aki egyébként megveti azokat, akik el akarnak válni; a másikuk pedig egy régi ismerőse, Greiner Imre, aki segítségért fordul hozzá, mert kudarcba fulladt a házassága. A Válás Budán című regényben az a különleges, hogy egy problémára két teljesen ellentétes választ ad, így mindenki szabadon dönthet arról, hogy ő melyik nézőponttal tud azonosulni, illetve arra készteti a az olvasóját, hogy találja meg a saját válaszát is a felvetett kérdésekre.
A teljes Napló
Márai Sándor az egyik olyan írónk volt, aki szinte egész életében vezetett naplót. A magyar könyvkiadásnak éppen ezért az egyik legnagyobb vállakozása volt, hogy ezeket mind ki is tudják adni. A hatalmas mennyiségű feljegyzésből végül 18. kötetnyi szöveg született, amelyekből rengeteg izgalmas dolog derül ki Márai életéről, gondolkodásmódjáról, üldöztetéséről és emigrációjáról, valamint a 20. század nehéz időszakairól is. Az író naplójának egyik legdrámaibb része az 1982 és 1989 közötti időszakot öleli fel. Az idős Márainak ekkoriban már egyre inkább szermbesülnie kellett az öregedés jeleivel, a fizikai fájdalmakkal, a romló látással és a magánnyal. Ezekben az években a legközelebbi családtagjait vesztette el, és maradt teljesen magára.
Füves könyv
„Elolvastam a „Füves könyv”-et, bólogatva, mint aki helyesel. Ez a könyv sokkal okosabb, bátrabb és emberibb, mint én vagyok. Sokat tanultam is belőle. Igen, így kellene élni, gondolkozni, készülni az életre és a halálra. (…) Érdekes könyv, gyakrabban lapozom majd: talán tud segíteni nekem, a szegénynek, nyavalyásnak és halandónak, aki írta.” – kommentála naplójában saját könyvét Márai, aki még utólag is úgy ítélte meg, hogy gyógyító gondolatai, tanácsai minden embernek hasznosak lehetnek, még saját magának is. A Füves könyv minden olyan kérdésre igyekszik választ adni, aminek köze van az emberhez és az élet alapigazságaihoz. Tele van csodálatosan szép gondolatokkal és bölcsességekkel. Márai-életfilozófia 202 feljegyzésben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
